hu

Szakályné Nagy Irén

Szakályné Nagy Irén


A Szerző így mesél önmagáról: 

1964 tavaszán születtem Tiszafüreden. 
7 éves korom óta Budapest az otthonom, de mindig haza vágyom szülőfalumba /városomba/.
Gyerekkoromban többször is írtam naplót a napi megéléseimről. Aztán felnőttként már csak a fájdalmaimat /s/írtam ki magamból. 
Házasságban élek, és van egy gyönyörű lányom, és egy még gyönyörűbb lány unokám, akivel nagyon bensőséges kapcsolatunk van.
2006 óta vers formában jöttek az érzések, amik azóta papírra kerülnek. 
Az irodalomhoz és a költészethez valójában semmi közöm. Emiatt nincsenek kedvenc költőim se, de mint minden emberben, úgy az írásokban is meglelem a mélységben megbúvó mindenség forrását. Sajnos emiatt sok fájdalom és csalódás is ér. Egy érző lélek vagyok a mindenségben, és a saját életérzésemet, amik leírhatatlanok, próbálom szavakba önteni.
2010 óta, a Poet oldalán jelennek meg írásaim, ott megismerkedtem a Haikuval.  2010-ben írtam meg az első haikukat.
Ebbe a rövid, ám sokatmondó 3sorba nagyon beleszerettem.

Nem vagyok költő
Írt szabályokkal telt fő...
Galambszárny tollam


Gondolataimat nem könyvekből merítem, hanem az életből. Mivel fodrász a szakmám, szoros és bizalmas kapcsolat alakult ki az emberekkel. Minden pillanatot átérezve megélek és tapasztalok, legyen az jó, vagy rossz, azt lelkem éli, ami sok esetben inkább fájdalmas mint boldog. 

Imádom a természetet és az állatokat. 
Na jó, a kígyót meg az ilyen bújkáló állatokat annyira nem szeretem. :)
A természet és az ember összes titkát keresem, kutatom, a legmélyebb alázattal és tisztelettel.



VERSEK


Óév éjjelén
Óév éjjelén
Jégre léptem
Kis cipőmbe
Tipegve
Karjaimat kitárva
Búcsú(s)ztam el tőle
Repülve
Át az üveghegyen is túl
Egy új esztendőbe
Érkezve
Csilingelő szíved
Melege mellé
Csücsülve
Hozzád gömbölyödtem
Újra... boldog életet
Remélve


TÜKÖR APEVA


Hol
örök
az álom...
emlék ringat -
majd felébredünk,
hogy megszületve
földi létben
vágyálmot
éljünk
itt.



HAIKU VÁLOGATÁS

Opál fehér csend
ólomízű súlyával
Rám nehezedett


♡ 


behegedt seben
egy összeforrt pillanat
hasogat olykor


♡ 


Homoksivatag
sivár szemcséin a csend
elporladt magány


♡ 


Pirkadó hajnal
bíborgyöngyét gurítja
befagyott tóra


♡ 


Palackpostával
csendhullámokon egyszer
egy Vágy ér Hozzád


♡ 


Jóindulatú
szívek útja: szeretet
- feltétel nélkül


 

Bomló szirmokon
Csendes szavad foszlánya:
Ma már költemény


♡ 


álomkapuim
hajnalig az éj nyitja
csillagkulcsokkal



kis tollpehelyként
párnacihádban lennék
álmod őrzője



szívszakadásra
szeretetszálakkal varr
gyöngyöt az élet



Anyám
ábrándmezőkön
csillagok közt kereslek
csöndes esténként



bíbor alkonyra
habselyem felhők ingét
férceli a szél


Színes hálóba
körém fonta a világ
lélekszálait

♡ 

Fodros felhők közt
Csipkeképekben- lebeg
Napkeleti fény

♡ 

Fehér pilleként
Fényangyal szállott Terád
Téli hópehely

♡ 

Pirkadó hajnal
bíborgyöngyét gurítja
befagyott tóra

♡ 

Naphúrján a szél
Bús felhők között - penget
Égi muzsikát

♡ 

Érzelem folyón
öröm és bánat hullám
lélekáradat

♡ 

Mécses - mederben
viaszcseppekbe - illan
mulandó bánat

♡ 

Holdkrizantémon
emlékszirmokba kinyílt
az örök remény

♡ 

Édes Földanyánk,
zöld asztaláról - kínál
gyümölcskosarat

♡ 

fonott kalácson
aranyló fénycseppekben
mézízű remény

♡ 

Tejhabos kávé
pillecukorral - Élet
édes ajándék

♡