Kosár
0
0 Ft
A BÁNTALMAZÁS - AMIRŐL MÉG MINDIG ÉRDEMES BESZÉLNI
A BÁNTALMAZÁS - AMIRŐL MÉG MINDIG ÉRDEMES BESZÉLNI
Ez a téma rendkívül terjedelmes, és velős, sokan, sokféle formában írtak már róla, azonban azt gondolom, mindig van értelme további értekezéseket folytatni, ha csupán egy embernek is segítségére lehet.
Nagyon széles az a skála, amit ez a fogalom felölel, így nem csupán azt nevezzük bántalmazásnak, amikor valakit rendszeresen pofon csapnak, vagy netalán tán', naponta 'agyonütlegelnek'.
Amikor Esélyegyenlőség témában a szakdolgozatomat írtam, és az anyagot gyűjtöttem hozzá, az egyik riportalanyom elmesélte, hogy a mostoha apja szokása szerint verte.
- Tudod, nem úgy, mint a gyerekeket, tenyérrel, hanem ököllel. - mondta. Nos, akkor értettem meg igazán, hogy adott családokban a 'kis verés, az természetes. Tehát, így tovább is viszik sokan a saját családjukba.
Ugyanakkor a későbbiek folyamán azt is megláttam, hogy milyen sokrétű ez a fogalom, és mennyi minden beletartozik. Nem is gondolnánk, hogy mennyien élnek bántalmazásban. Ha ezek alapján nézzük, majd' mindenki.
Mi számít bántalmazásnak? Minden, amit az egyik ember elszenved egy másiktól, és hosszasan, akár a szeretet nevében, akár bármilyen elgondolás alapján eltűr. Így, tulajdonképpen, egy idő után önmagát bántalmazza, bünteti egyben, hiszen elhiszi, hogy ez természetes, illetve, hogy neki nem jár jobb. Ez azonban nem igaz!
Kedves Olvasó! Lehet, hogy Te is bántalmazott vagy.
Lehet, hogy azért, mert fizikailag is megéled az ütéseket, a szexuális abúzust.
Lehet, hogy azért, mert naponta szavak által vagy porig alázva, s talán észre sem veszed.
Lehet, hogy azért, mert a félelmet ültetik el napról-napra benned /akár vicc formájában, reklámok formájában, stb./.
Lehet, hogy azért, mert nem tudsz megbeszélni a partnereddel/szüleiddel/stb. dolgokat, el van hallgatva, és mélyre le van tolva az igazság. Amolyan, ha nem nézünk oda, és nem beszélünk róla, talán nem is létezik módon. Ám ez is egy szörnyű módja a másik semmibe vételének.
Lehet, hogy azért, mert valaki rád akarja erőltetni az akaratát, olyan dolgot kellene tenned, amit nem akarsz, ám ezt sem kell hagynod. Senkinek nincs joga hozzá, hogy elvegye a szabad akaratodat! (ezzel is gyakran találkozhatunk nem csupán a kapcsolatainkban, hanem a vizuális-, illetve verbális ráhatásokban, pl. plakátokon, tévében, rádióban, interneten, stb.)
Lehet, hogy úgy, hogy nincs meg a megfelelő szexualitás a felek között /ez lehet túl sok nemi aktus erőltetése /illetve egyéb szexualitással kapcsolatos megélésekre való forszírozás/, vagy pontosan az ellenkezője, a szex megvonása büntetés céljából - ez is rendkívül romboló hatású tud lenni - egyik sem az igazi párkapcsolat alapja. Ezek is nagyon súlyos esetek. Mindenki sérül.
Lehet úgy, hogy adott emberek folytonos negativitásukkal, panaszkodásukkal mérgezik életed, csapolják energiakészletedet. Egy idő után betegséggel jelez vissza ez a formája is.
Lehet úgy, hogy látszólag ártalmatlan, vagy épp ártó módon roncsolják önbizalmadat. Például, valaki folyamatosan csak bírál, de soha nem dicsér. Nem becsül. Értékeidben, tehetségeidben, terveidben, nőiségedben, férfiasságodban, stb. letör /ennek is millió alakja van/.
Lehet úgy, hogy valaki folyton rád rakja a terheit, akár lelki-, akár fizikai módon, amit nem bírsz el, ám ezt figyelmen kívül hagyja.
Lehet úgy, hogy valaki állandóan bűntudatot kelt benned.
Lehet úgy, hogy követelőző viselkedésével rádtelepszik.
Kontrollál bármilyen módon, anyagilag korlátoz, stb.
Számtalan módja van a bántalmazásnak, és ezek a formák még halmozódnak is.
Ahogyan fent is említettem, a külvilág felől is számos bántalmazás érkezik irányunkban, vizuális-, és verbális úton. Ezeket könnyebb kizárni, mint az otthoni környezet történéseit - ahol valójában a legnagyobb nyugalmat kellene megélnünk -, hiszen lekapcsolhatjuk a tv-t, ignorálhatjuk a híreket, a beömlő szemetet, és adott esetekben az ilyen embereket is, akik ártalmasak. Ugyanakkor megfigyelhetjük, hogy nem biztos, hogy megszűnik az ilyen behatás. Önmunkával mindenképpen érdemes rajta dolgoznunk.
Lehetséges, hogy gyermekként, feleségként, férjként éled meg a bántalmazás bármelyik típusát, ám fontos, hogy felismerd, és kiállj magadért. Ahol nagyon súlyos a helyzet, ott nyilvánvalóan, külső segítséget kell igénybe venni. Ahol megoldható, ott mindenképpen meg kell beszélni, és kölcsönösen megállapodni a továbbiakban. Ez gyermekkorban a legnehezebb, hiszen a fiatal, tapasztalatlan ember még kiszolgáltatottabb. A következő probléma, hogy általában, valamilyen formában tovább adódik a sérülés, amit már a saját családban meg kellene oldani, felül kellene írni. Amennyiben ez nem történik meg, ismét egy következő generáció feladataként jelenik meg, valamint halmozódik, és egyre több lehet a sérülés is.
Tehát, mindenképpen meg kell oldani ezeket a helyzeteket. Ahol már megvannak a megértő, szellemileg érett partnerek, ott valamelyest könnyebb, viszont, ahol ez nincs jelen, ott előbb-utóbb, ki kell lépni az adott kapcsolódásból. Azonban sehol nem kerülhető el az önmunka, a fejlődés, a magasabb nézőpontból való rátekintés.
Fontos tehát, hogy felismerjük, tegyünk magunkért, és tegyünk a jövő generációjáért, a gyermekeinkért, az egészségükért! A gyerekek nagyon sok mindenre hívják fel a figyelmet, ahogy tettük mi is anno, és így tovább. Mindig érdemes figyelni, és tanulni ezen irányból is. Kiválóan tanítanak, tanítjuk, emlékeztetjük egymást.
Tudom, hogy nagyon sokan vágyjátok/vágyjuk a boldogságot, a teljes életet. Ezért mindannyiunknak tenni kell, hiszen ez akkor sikerül, ha mindannyian cselekszünk, és teljesítjük, amit vállaltunk. Ez pedig biztosan nem az, hogy tűrünk, hanem az, hogy változtatunk, változást hozunk, ami csak velünk kezdődhet. Ez sokszor nehéz, majd gyakorlattal könnyebbé válik. Mindig és minden esetben, a fent említett történéseknek a célja, hogy felismerjük a szituációt, nemet mondjunk a méltatlanra, és egy méltó életet, élethelyzetet válasszunk. Lehetőség arra, hogy önmagunk felé induljunk, és részt vegyünk a szenvedések megszüntetésében, a lélek boldogságának a megteremtésében, az egész Föld emelkedésében. Ki a szenvedésből, a félelmekből az önvalóba.
Az elmúlt évezredek tanulsága, hogy sok volt már az agresszió, a rombolás. Mást kell választanunk. Az egységben létező kapcsolatokért, a jóllétért, az egészségért, a békéért, a jövőért dolgozunk, mert mindennek van egy magasabb rendű célja, amit fel kell ismernünk, és ezért bizony tenni kell. Mindannyiunknak. Ez nagyon komoly önmunkát igényel, mert sok minden felhalmozódott az idők folyamán, amit a legtöbb esetben egyedül nem vagyunk képesek megoldani, így érdemes segítséget kérni hozzá. Segélyszervezeteknél, (pár)terapeutáknál, kineziológusoknál, pszichológusoknál, asztrológusoknál, stb.
Ezek mellett és ezeken túl, meditálhatunk, végezhetünk oldásokat, vezetett meditációkat, dolgozhatunk önmagunkon Reikevel, jógával, mantrákkal, tudatos munkával, stb. A lényeg, hogy ne nézzük, hanem tegyünk!
...és ne feledjük! Az éremnek mindig két oldala van. A lelkek vállalták a leszületéssel ezeket a komoly, és 'nehéz' feladatokat. Nincs tettes áldozat nélkül, és fordítva. Ráadásul, a szerepek is keverednek. Az is biztos, hogy a 'rosszfiú' szerepeket hajlamosak vagyunk jobban megítélni, mint a 'jófiú' szerepeket, ám a 'negatív' szerepeket is el kell játszania valakinek. A kosztüm alatt pedig ugyanolyan 'színész' a 'színész', viszont elvakítja a szemünket a 'ruhadarab'. Ezért tűnik nehezebbnek.
Kívánom mindannyiunknak, hogy a lehető legjobb úton és módon éljük meg a vállalásainkat! Legyen sok-sok örömünk az életünkben! Legyen bőséges életerőnk, szellemi-, és lelki erőnk a célok megvalósításához!
Áldott legyen a Föld és rajta minden élőlény!
Szeretettel:
Budai Orsolya
Védő - Gayatri mantra
Képek forrása: Pinterest